Szia, Ancsi vagyok,
a kovászkuckó pékje Környén.
Nálam a kenyér négy összetevőből készül, liszt, víz, só, kovász, és sok szív.
Amikor a lányaim felnőttek és kirepültek, hirtelen csend lett körülöttem. Úgy éreztem, nincs rám igazán szükség. Egy esti beszélgetésben, könnyek között hangosan kimondtam: kell valami, aminek értelme van, ami másoknak is ad. A kérdés egyszerű volt, mit szeretnék csinálni.
A válasz még egyszerűbb, kenyeret sütni.
Ezt szeretem.
Az első cipók a családnak és a barátoknak készültek, aztán a híre ment. Egyre többen kerestek meg, akik kifejezetten kovászos kenyeret szerettek volna. A visszajelzések megleptek és meghatottak, sokan a gyerekkoruk ízét érezték viszont, és jól esett nekik minden szelet.
Akkor értettem meg, hogy ebben az egyszerűségben van a csoda.
Nálam a kenyér négy összetevőből készül, liszt, víz, só, kovász, és sok szív.
Hosszú érlelési idővel dolgozom, a tészta napokon át alakul, ettől lesz mély az íze, ropogós a kérge és könnyen szerethető a bele. Nincs benne adalék, nincs rövidítés, csak türelem, figyelem és kézműves gondoskodás.
Hogy a hivatásom is legyen, Budapesten, a Pesti Barnabásban pék képesítést szereztem. Aztán a régi garázsunkból lett egy kicsi, tiszta, hatékony műhely, ez a kovászkuckó. Nem akarok nagy pékséget, szeretném, ha a kenyér az én kezeimből a te kezedbe kerülne. Így tudom megtartani mindazt, amiért belevágtam,
segíteni másoknak, értéket adni, és közben magamnak is megbecsülést teremteni.
